egy elrontott nyárral kevesebb -
néhány csókkal bővült a készletem
végére értem a mérgező látomásnak
és tisztább-e a reggeled – kérdezem?
mennyi grimasz készülőben vágyam tűzén
- ahol a bánat is az öröm beszéde,
egyszer az idő keze mindent kicserél:
tudjátok a csóknak is mindig ez a vége,
de a rövid nyarak után újrakezdem
- kockára teszem egyetlen napom,
és a csókot védem a csókok ellen
ha gyanúval érkezik az alkalom.
az elrontott nyarak rabja lettél
ahol a művészet mindent visszahoz,
de csók a csóktól sosem válik el
csak a május kedvéért tiltakozz,
mert a legszebb nyarak is véget érnek
- bár szívem mástól sokat nem akar
csak játékot, mely dicsér s nem szidalmaz,
ahol minden alkalom mesés zivatar
melynek hangzása fonákja érdekel
bár a jelekből értem hogy elmerül
- a vonzalom és a Plátói eset,
ahol a pajzán főszerepem megözvegyül.
