.jpg)
Hegyek közt
az ég:
potyogni kezd
a kékség
cseppről cseppre
darabról darabra
másodpercek
loccsannak és
felcsapódnak…
félig zöldbe érve
térdig barnán
dermedt táblák
hátrálnak
egy turistaútról
zuhannak a sárgák
sercegve szakadó felhők
poliészter bélés a légutakban
egy reklámújság
rést hasít az ujjak
hajlatában
csukott szemhéj
mögött pirosló
képzelt nap
a hegyről lebukó
észlelés
lépésről lépésre
akad a lépcsőn
a boka
a térd
feketébe hajlik
nem mozdul a szám
mit is mesélhetnék
a látótérbe gyűrűző
fénytörésnek
