☝️DALPREMIER ☝️▶ Semmiért egészen // Szabó Lőrinc megzenésített verse
https://youtu.be/vDWGDx8pPKs?si=Owq0xq_LVptYnkcp
A mostani egy számomra különösen fontos, kiemelt daljelentkezés.
Szemben az eddig közzétett, inkább bemutatkozó jellegű dalokkal az én szempontomból egyfajta mérföldkő.
Szerkezeti felépítésében, komplexitásában, kidolgozottságában, érzelmi árnyalataiban az eddigi legösszetettebb tétel, ami bár tartalmaz kvázi verzéket és refrént természetesen eltér némiképp a hagyományos dalszerkezettől.
A dal egyes szakaszait akár önálló címekkel is el tudnám látni, olykor el is töprengtem ezen.
Noha Szabó Lőrinc Semmiért egészen című versszövege mostanra majdnem száz éves, mégis meglepően modern, mai, élő, kortárs.
Érdemei közé tartozik szövegezésének igényessége, választékossága, tartalmában ugyanakkor már a maga idejében és jelenleg is rendkívül megosztó alkotás. Izgalmas vele foglalkozni, de egyfajta módon nyomasztó is.
A vers lényegében a költő szerelmeihez (feleségéhez és szeretőjéhez) intézett monológja, melyben azt fogalmazza meg, hogy a másik féltől teljes, feltétel nélküli, és önmagáról is lemondó odaadást vár el, míg eközben fordítva ezt biztosítani nem tudja. Erre a gondolatiságra utal a cím is.
A költő a szövegben nemhogy nem köntörfalaz, de több helyen lényegében kegyetlen és zsarnoki módon fogalmaz, sőt magát definiálja zsarnokként.
Elég csak ezen a versszakon elmerengeni:
"Mert míg kell csak egy árva perc,
külön, neked,
míg magadra gondolni mersz,
míg sajnálod az életed,
míg nem vagy, mint egy tárgy, olyan
halott és akarattalan:
addig nem vagy a többieknél
se jobb, se több,
addig idegen is lehetnél,
addig énhozzám nincs közöd."
Ilyetén hozzáállása többszöri öngyilkossági kísérletekbe sodorta választottjait, mely szeretője esetében végül sikeresnek is bizonyult. A történteken igazán csak ezt követően gondolkodott el és mutatott utólag némi megbánást.
A fentebb írt kiindulási helyzet alapvetően determinálja, hogy egy ebből szárzmazó versmegzenésítés sötétebb tónust kell, hogy kapjon. A kérdés csupán az, hogy melyik aspektusra helyeződjon a hangsúly: a zsarnok ösztönösen szikár, racionális és kíméletlen hangja elevenedjen meg, vagy annak egy hátrébb lépő, belátóbb, egyfajta módon bűnbánó én-része.
Ebben a feldolgozásban az utóbbi ölt testet a maga lehetséges érzelmi árnyalatival, melynek része egyfajta melankólia és fájdalom is, több helyen inkább a "Nem vagy enyém..." motívumára fókuszálva. A szöveg lehetőséget ad egy ilyen értelmezési és megközelítési keret kibontására is, noha teljesen kikerülni a másik én-aspektust sem lehet, melyhez leginkább a refrén súlyosabb, sötétebb tónusa csatlakozik. Bár itt is megjelenik a kettősség mivel a refrénben egy mélyebb és egy magasabb énektónus keveredik enyhe kórus hangzást adva a megszólalásnak.
A dal egyes szerkezeti elemei mind más-más módon hívatottak árnyalni azt az érzelemvilágot és gondolatiságot, mely köré a szöveg épül.
És persze ott van az egyéni értelmezési keret is: az enyém, melynek ebben az esetben talán nagyobb teret adtam a szokásoshoz képest.
A belső vívódásra és a kialakult helyzetből adódó fájdalomra utalnak olyan zenei és szövegbéli szembenállások, mint például a "Mert míg kell..." szakasz, ahol a leglágyabb és legérzelmesebb a zene, noha a szöveg talán éppen itt a legkíméletlenebb.
Az én olvasatomban a szöveg rengeteg aspektusa bontakozik ki, lehetetlen feketén vagy fehéren látni, ahogyan valamilyen szinten csak a teljesség igénye nélkül lehet dalba foglalni is. A végtelenségig lehetne bontogatni.
A szöveghűség az eredeti vershez képest körülbelül 98%-os. Egy helyen az "és" szót "én"-re cseréltem, egy másik helyen szósorrendcserét alkalmaztam (kedvemért ellentéte vagy / ellentéte vagy kedvemért), míg a szövegből a "titkos" szót elhagytam a "párbaja" szó elől.
