Mém vagyok. Valósághű.
Gyűlik mérge szavamnak,
s lobbanhat gyermekláncfű
gyertyája a tavasznak.
Igazsággá görbülve
nézek szét segélykérőn,
rét-szoknyámban pördülve
állok egy mozgólépcsőn.
A jövő nem látható,
- pirossal írok cseten -
szerepem eljátszható,
s múltba bújik a jelen.
Nem értenek. Szememben
száz-színű a könyörgés.
Tanú vagyok. Zsebemben
porrá égett idézés.
