benned dobogtam
áldott szívritmusod átölelt
majd hirtelen hunyorogva
bámultam a fejem
felett megjelenő napot
perceket
órákat
éveket
mit Isten nekünk adott
egy lüktetésben
aztán elmentél
gyermek szívekről leszakadt
csillagok ragyognak
fejem fölött
az égbolton kereslek
már hiába sírok
hiába kiáltok
szavam már nem ér el
csak remélni tudom
te vagy ki rám
odaföntről
fényesen mosolyogva
visszanézel
