Elmélkedek, minden a régi
a kutya botot cipel
a turisták gurulós bőröndöt
„Sunshine in my pocket.”
a szökőkút dalokat porlaszt
székely bajszod és kópés
„rendben lesz, meglátod”
intetted mindig
munka, család és nemzet
adták napjaid ritmusát
új életet kapott, amihez
hozzá nyúltál
raktad és raktad a hidakat
nem jutott már időd
átmenni rajtuk
„Nyolc óra munka…
nyolc óra pihenés…”
napkeltéig roptuk
később világot váltottunk
költöztetés, tragédiák
elsodort az élet, de tudom
ugyanott folytatnánk
– egyél valamit, tölthetek?
kínálnál és meghallgatnál
történetek, unokáid
tetteid és tárgyak őrzik
világba vetett hitedet
elmélkedek, semmi nem a régi
létezik egy rejtett minta
a szétszórt színekben?
van alakja a zűrzavarnak?
