Állok némán, és a semmibe nézek.
Bámulom az elmém, amely torkaszakadtából ordítja:
– Őrültek vagytok mindannyian!
Ez a kéténű világ, amelyben éltek, halált ölt bennetek!
Énem lopva oson a színfalak mögé. Utána rántom, kérdőre vonom:
– Igaz? Miattad háborog az elmém?
Ölsz és pszichózol? Beteg vagy?
Mi az, hogy kéténű vagyok?
Énem idegesen szaporítaná a szót, de hirtelen elcsuklik.
A földre roskad, sír, majd vallani kezd:
– Igen! Kéténűség!
A vallás és a tudomány a hibás!
Darwin Jézusa nem lehetett Istengyermek!
Ordítsd csak, hogy megbolondultam!
Majomember… kettős állampolgárság… ügynök!
Mr. God Monkye!
Ha Jézus a Szentírás szerint Isten gyermeke, akkor félisten.
Ha félisten, akkor Darwin elmélete csúnyán csámpás.
Hol a kutya elásva?
Én tudom.
Mintha az isteniség belénk is csurrant volna kicsit,
ha Isten Ádámokat és Évákat teremtett.
Csakhogy hiányzik az anyag:
a lélek összetételének receptúrája.
Darwinnál is ez a hiány tátong.
Észrevettétek?
Ez a bajom.
Megbolondultam?
Hallucinogént szívtam?
Vagy ilyen a világ, amelyben élek?
Mi tesszük ilyenné, vagy az Isten?
Apropó:
a felsorolt teóriák közül csak Darwiné létezik, 1856-ból,
amikor visszafelé eszmecserézett az időben.
És akkor hol a hiba?
Itt. Pont itt van a kutyuska elásva.
Szapora szívdobbanás, hideg verejték a homlokomon.
Elmém kuncog, röhög:
– Na, megmondtam, díszpolgárok!
Baj van. Kutya nagy baj!
Elmeháborodott? Én?
Tegyétek rendbe!
Úgy hívják ezt a jóléti állapotot: béke. Világbéke!
És most mi lesz az emberiséggel?
Atomháború?
Globális ősrobbanás újra?
Nem.
Kitisztul a kép.
A félhomályos világban gyertyafény gyúl.
Heuréka, emberiség. Heuréka. Ámen.
A Megváltó története igaz – ha nem is logikus,
de a feltárt emlékek és írások azt bizonyítják:
Isten van.
Vagy én is beszippantottam valamit, mert ez durva.
Olalá!
Bitóra tesztek, ha kimondom, de kimondom:
ha Jézus története nem igaz,
akkor egy egész világ skizofrén.
Énem feláll, végre mosolyog:
– Harcolni nem szabad.
Háborúzni elméletek miatt? Nevetséges.
Talán csak a fejekben kell rendet rakni.
Ennyi volna?
A tudást mindenkinek odaadni?
Csendesen felelem:
– Igen. Ennyi.
Csak ennyi a világbékéhez vezető út.
